Útkövetés

Blog

This is some blog description about this site

  • Home
    Home This is where you can find all the blog posts throughout the site.
  • Categories
    Categories Displays a list of categories from this blog.
  • Tags
    Tags Displays a list of tags that have been used in the blog.
  • Bloggers
    Bloggers Search for your favorite blogger from this site.
  • Team Blogs
    Team Blogs Find your favorite team blogs here.
  • Login
    Login Login form

Zita

Posted by on in Zita

Nehéz időszakon vagyunk túl a vőlegényemmel. Londonba készültünk, hogy félre tudjunk tenni az esküvőre, meg tudjuk alapozni a jövőt egy gyermek számára, majd később még egyre. 2,5 hónap telt el úgy, hogy Ő kint dolgozott Londonban, én pedig itthon éltem egyedül a hétköznapokat. Neki is és nekem is nagyon nehéz volt. Sokat tanultam, jó kis önismereti lecke volt. Azért volt, mert a történet nem éppen "happy end"-del végződött.

Voltam kint Londonban 4 napot, 3 interjúra is elmentem, mind szakmabeli, logisztikus pozíció lett volna. Nem szeretném nagyon részletezni a dolgokat, a lényeg, hogy a párom közben lebetegedett (két napig egyfolytában hányt, majd hasmenés, torokfájás, elment teljesen a hangja, egy hét múlva még mindig semmi hang nem jött ki a torkán), nem kapott orvosi ellátást, angolul sem tud jól, a munka is elfogyott (festő és ott is jellemző sajnos az építőipari "alámondok a másiknak, elviszem a munkát előled" jelenség), minden körülmény arra utalt, hogy jobb lesz nekünk, ha maradunk itthon. Nekem a 3., végső forduló volt vissza az APL hajóstársaságánál, ismét ki kellett volna utazzak, személyesen részt vegyek az interjún. A vállalat azonban beleegyezett a telefonos interjúba. A mai világban nem tudtak felhívni!!!! Amikor a párom végig a +3630....módszerrel, kinti, angol szolgáltatós számról tudott hívni....nekem ne mondja senki....40 perc után már ott tartottunk, hogy hívjam fel őket én. Betelt a pohár, elment a kedvem az egésztől. Rémálmaim voltak folyamatosan, éreztem, hogy már nem is akarjuk az egészet.

Amikor kint voltam, láttam, milyen áldozatok árán is lehet jól keresni. A lakhatás annyira sokba kerül, hogy a párom 10 emberrel lakott együtt. Egy fürdő, egy wc jutott ennyi emberre, csak a vasárnapja volt szabad. 2 órát utazott a munkahelyére, ugyanennyit vissza. Igaz, februárban voltam, de valahogy az éghajlat is elriasztott. Persze, most a negatívumokat emeltem ki, a lényeg, hogy a mi életünk, és most örülünk annak, hogy egymás mellett hajthatjuk le a fejünket, ketten vagyunk a kis lakásunkban és süt a nap. Az esküvő pedig várat magára.

b2ap3_thumbnail_DSC_0640.JPG

Ilyen zaklatott lelkivilággal mondanom sem kell, mennyire nem figyeltem oda a helyes táplálkozásra, mozgásra. Két éve nem voltam beteg, most pedig egy hónapon belül másodszor. Mandulagyulladásom volt februárban, a december óta tartó folyamatos túlórázás mellett napok óta halogattam, mire orvoshoz mentem. Betegen repültem ki, antibiotikummal a zsebemben. Majd most márciusban garatgyulladás...két napja itthon, pedig múlt hét szombaton kezdődött.

Rendet kell tenni. A lelkemben, testemben egyaránt. Nem akarok beteg lenni, egészségesen szeretnék táplálkozni, ismét átélni a mozgás örömét. Magamba szívni a tavasz napsugarait és örülni az apró dolgoknak. Megölelni és magamhoz szorítani mindent nap Imit, újult erővel belevágni a diétába. Tervezni a közös programokat, várni a májustól szeptemberig esedékes 5 esküvőt, amire hivatalosak vagyunk. Egy kis nyaralásban gondolkodni...

Ami az étkezést illeti, Hajni fog nekem segíteni 15 héten keresztül. Nagyon szépen köszönöm itt is Hajni, nagyon örülök neki, egyedül nem menne!

Minden hétvégén elküldöm majd Hajninak az étrendem, és írok rendszeresen a blogba is.

Csodaszép hétvégét kívánok Mindenkinek!

Hits: 670
0

Posted by on in Zita

Kicsit féltem az ünnepektől, mint utóbb kiderült, nem hiába. 23-án hazajött a párom Angliából, 16 napig voltam egyedül, csak pár percet tudtunk naponta beszélni, már nagyon hiányzott. Készültem Neki saját készítésű kekszekkel, illetve egy mézeskalácsházzal + udvarral is vártam. :)

b2ap3_thumbnail_DSC_0172.JPG

b2ap3_thumbnail_DSC_0175.JPG

Ekkor még nem rontottam el semmit, nem úgy 24-én reggel. Hozott Cadbury csokis kekszet Londonból (régi nagy vágyam volt), 1 db-ot reggeli után elnyammogtam. Ebből úgy sem lehet baj, a mérték a lényeg, ennyi jutalom belefér. (Aha! Persze!) Mentem spinningre, utána minden mást szépen betartottam, tíz óraira gyümi, puding, ebéd: csirkepöri, tészta, savanyú, uzsira alma + diabetikus szaloncuki, este csak kis halászlé.

b2ap3_thumbnail_chocome.JPG

Ez a Choco me GERE mogyoró diabetikus csokival, szőlőmaggal, fahéjba forgatva valami mennyei! (Ilyet is kaptam, mert jó kislány voltam?:))

 

25-én idősebb rokonok jöttek hozzánk vendégségbe, 27-éig voltak nálunk, folyamatos kajálás, ücsörgés, még egy sétára sem mozdultunk ki. Totál felborult, összekavarodott minden. Eleve sokáig voltunk ébren, későn keltünk. Reggeli 9 körül, oké, akkor a tíz órai kimarad. Igen ám, de cukorebeteg keresztapum miatt már 12:00-kor ebéd. Nem is voltam éhes, semmikor, semelyik ebéd előtt. (Nem úgy, mint a munkahelyen, ahol fél 1-kor iszonyatosan elkezd korogni a gyomrom és szenvedek fél/1 órán keresztül, mire bejutunk az ebédlőbe). És akkor erre rájött a saját hülyeségem, hogy sütiztem is, a leves és a második után. Anya csinált ugyan diabetikus gyümölcskenyeret, én pedig diós-lekváros sütit, na deeeee akkor is, teljesen felesleges volt!

Keresztanyum hozott házi zserbót. Évek óta nem ettem, "nehogy már ne kóstoljam meg, mikor, ha nem karácsonykor?" "Egyszer egy évben? Anya úgysem süt soha, nem ezen fog múlni!" Ahhha, már a Cadburynél el lett rontva minden! Konkrétan volt, hogy ezek után hiába terveztem uzsira gyümölcsöt, ki kívánna édeset? Én biztos nem! Két nap is eltelt gyümölcs nélkül, pedig 25-én megfogadtam, hogy 26-án nem sütizem, hogy meglegyen a napi gyümölcsbevitel. És megint elrontottam. Szörnyű az emberi agy vagy a saját gyengeségem. :(

b2ap3_thumbnail_DSC_0368.JPG

Ekkor láttam meg pont Hajni posztját, hogy ne felejtkezzünk meg a napi gyümölcsfogyasztásról sem. :)

A napok totális szétcsúszásáról még annyit, hogy előfordult az is, hogy nem vacsoráztam, mert éreztem, hogy nem esne jól, és hogy így sem fog lefekvésig korogni a gyomrom. :(

b2ap3_thumbnail_DSC_0077.JPG

Csináltam eritrites házi vajkaramellát ajándékba, de nem álltam meg, hogy ne kóstoljam. Példát vehetnék Hajniról, akitől isteni sajt készítésű aszalt szilvás bonbont kaptam, ő nem kóstolta ám meg!!!!

b2ap3_thumbnail_DSC_0078.JPG

A folyamatos ivászat, felesezgetés között egyszer ittam egy kis rumot, másik nap pedig Unicum szilvát, fújjjj, de rosszul esett, iszonyat cukrosnak éreztem. Tipikusan könnyen befolyásolható ember vagyok, akit könnyen meggyőznek és a saját akaratát, céljait hajlamos alárendelni. Pedig hogy ellenszegültem a munkatársaknak is, amikor mindenki rendelhetett ebédet, de én ezerszer mondtam, hogy nem nem, nem kérek, egyedüli deviánsként, nem, köszi, desszertet sem, felet sem, egy falatot sem. Sokkal jobban meg kell tanulnom HOSSZÚ TÁVON kiállni magamért! Tanulni a saját hibáimból. Tudni, mi a jó nekem és hinni magamban!

b2ap3_thumbnail_DSC_0083.JPG

Vettem egyébként még Stühmer diabetikus étcsokis trüffelkrémes szaloncukrot. (De minek??? Jövőre EGYFÉLE CUKORMENTES SÜTIT ENGEDÉLYEZEK magamnak ÉS KÉSZ!!!)

b2ap3_thumbnail_DSC_0080.JPG

Csináltam házi túrórudit. :)

b2ap3_thumbnail_DSC_0082.JPG

Kaptam egy csomó cukormentes csokit :)

b2ap3_thumbnail_DSC_0370.JPG

Ez a levendulás nagyon különleges!

b2ap3_thumbnail_levendulas.JPG

És akkor arról még nem is beszéltem, hogy 30-án is vendégségbe mentünk. Illetve, hogy öcsim csinált házi mogyoróvajat és kóstoljam már meg, na csak egy nyalás. Konkrétan annyira elszoktam a magas cukor, só és zsírtartalmú ételek fogyasztásától, hogy fizikailag rosszul lettem. Begörcsölt a gyomorszájam, felpuffadt a hasam, majd következett a hasmenés. Gyomorégés. Gyengeség, ingerültség, vizesedés, puffadt arc + végtagok, hátfájás. 0 energia!!! Folyamatosan csak folyadékot kívántam, mégis kiszáradt a szám, a kezemen kirepedt a bőr, katasztrofálisan érzem magam.

b2ap3_thumbnail_DSC_0076.JPG

Az új évre készítettem vörös lencsefőzeléket, öcsimtől kaptam karácsonyra vörös lencsét. (illetve Himalája sót is, meg sok minden mást)

b2ap3_thumbnail_DSC_0390.JPG

Keresztapumat faggattam, hogyan is szokott le a dohányzásról. Párhuzamot akartam vonni a cukorról való leszokásommal. Hadd idézzek pár mondatot a beszélgetésünkből:

"Tulajdonképpen háromszor szoktam le. Először x hétig, majd egy buliban megkínáltak, gondoltam, egy szál nem árthat. Majd kértem még egyet, aztán hogy néz az ki, hogy mástól kérek, vettem egy dobozzal.

Másodjára úgy gondoltam, hogy azt a módszert alkalmazom, hogy megpróbálom megutáltatni magammal, kb. nikotinmérgezésig szívtam, amennyit csak bírtam. Ez sem működött.

Egyedüli megoldás: soha többet nem szívni egy slukkot sem. Ez már 7 éve sikerült, de most is vissza tudnék szokni bármikor. Minden agyban dől el."

Én ezen nagyon sokat gondolkodtam. Kifogásokat mindig lehet találni (ennek az édesítőnek mellékíze van, ez meghajt, ettől puffadok, inkább egyek kevés cukrosat néha, mint kiéheztetve magam egyszer csak hirtelen rengeteget, örökre úgysem tudok lemondani a cukorról), de tuti igaza van, ahogy Hajni is megmondta, el fog kapni a gépszíj!

Ettől függetlenül keresztapum hozzátette, hogy ne hasonlítsam a nikotinhoz a cukorfüggőséget, mert a cukor ki tud ürülni, igyak sok vizet, kimossa a szervezetből....meg neki fizikai tünetei voltak, reggel köhögött, mint a vadászkutya.....igen ám, de a cukor meg alattomos dolgokat tud művelni. Észrevétlen pusztít, gyengül a látás. Ő cukorbeteg lett pár éve, inzulinozza magát, de fegyelmezetlen! Eszik cukrosat, iszik töményet, sört is... :(

Van újévi fogadalmam, pedig sosem volt! És jelentkezem az idei év első fogyiversenyére, nagyon rám fér!!! (plusz egy alapos agymosás is jól jönne)

Én vagyok a tipikus példa arra, hogyan hízzunk 3 kilót egy hét alatt és tegyük tönkre hat hét munkáját? De nincs az a helyzet, ahonnan ne lehetne felállni! Szeretném hinni, hogy képes vagyok tanulni a saját hibámból!

Kíváncsi vagyok, ki hogyan "vészelte át" az ünnepeket?

Hits: 927
0

Posted by on in Zita

Tegnap letelt a 6 cukormentes hét, ohhh yeah. Fantasztikus érzés, de Hajni elgondolkodtató mondatainak köszönhetően agyilag helyre raktam magamban, hogy nincs megállás, nincs cukros kis jutalom, kár lenne megszakítani ezt a súlycsökkentő üzemmódot, amire átállt szépen a szervezetem, pláne kockáztatni, hogy esetleg kárba vesszen a 6 heti munkánk. Túl sok forog kockán! Valószínűleg 6 hét ide vagy oda, nem állnék meg egy falat csokinál vagy keksznél. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy győzködnöm kellett önmagam: oké, akkor legyen az, hogy karácsonyig, ahogy eredetileg is terveztem, de akkor már kibírom 24-étől azt az egy hetet, ünnepek alatt sincs engedmény, mindennek a megszokott kerékvágásban kell folytatódnia, különben megfigyelve a szervezetem reakcióit, tuti felugrana 1-2 kiló. Pusztán azért, mert pár 100 kcal-val többet ennék, és mert egyből elraktározná a szervezetem a cukrot, aztán egész napra nem állna helyre a cukor-inzulin, előtörne a nem is vagyok éhes, mégis ehetnékem van effektus. EZT NEM AKAROM!!! Úgyhogy ezt az évet 8 hét cukormentességgel zárva nagyon remélem, hogy eszem ágában nem lesz dilemmázni!

b2ap3_thumbnail_DSC_0087.JPGEz a túrógolyó 3 nap is uzsim volt, valami mennyei! 250 g túrót elkevertem 50 g tejföllel, 30 g zabpehellyel és egy kis steviával. Éjszakára hűtőben hagytam, reggel vizes kézzel kis golyókat formáztam és kókuszreszelékbe forgattam. Isteni! Első uzsira amikor fogyasztottam, megállapítottam, hogy ebbe bizony passzolna egy-egy szem mogyoró, úgyhogy másnap kísérőnek vittem mellé, ha már a közepükbe nem került.

 

Köszönöm Hajni a szigorúságod, és az oly jóleső dicséreteidet is. :) 69-ről indultam, két hétig 66-on álltam és most végre 65 alatt voltam végig ezen a héten.

Hétfőtől péntekig: 64,8   64,3   64,5   64,9   64,0

Juhúúúú, hogy én ezt ennyire vártam! 2-3 hét és közelebb leszek a 60-hoz, mint a 65-höz, remélem! És majd ha megjelenik az 5-ös kezdőszám a mérlegen, na akkor lesz ám nagy vigasság.

Annyira várom a jövő szombatot, a fogyi talit, hogy csak na! Főleg, hogy Hajninak feltettem egy érdekes kérdést, ami nagyon foglalkoztat és megígérte, hogy akkor majd szóban választ kapok rá. Nevezetesen: miért megfigyelhető tendencia nálam, hogy mozgás utáni napra leugrik egy kiló, majd két mozgásmentes nap követi, amikor szépen lassan visszakúszik 60-90 dkg. Az étkezéseket ugyanúgy tartom, normális, hogy nem tudom tartani egyenletesen a súlyom, és ennyire érzékenyen reagál? És itt szerintem most nem arról van szó, hogy nem ittam annyit, vagy több vizet tart meg a szervezetem vagy izom-zsír arány átalakul. Egyszerűen pörög a szervezetem, majd két nap alatt lelassul az anyagcserém....de akkor az 50 dkg meg az egy kiló, az zsírsejt? Visszaépül? vagy pusztán víz??? :)

Olyan szinten kezdek motiválttá válni, hogy nem is hiszem még el. :) Voltak hullámvölgyek a 6 hét alatt, de 5 kg-ot fogytam és bezsebeltem egy csomó dicséretet, lazábbak a ruháim, hát nem megéri? Ráadásul ma hoztam el a vérvétel leletet és minden érték a referencia tartomány közepén van, ami korábban kimagaslott (TSH, tesztoszteron, prolaktin), úgyhogy hiszek az öngyógyulásban!

Hits: 344
0

Posted by on in Zita

Holnap telik le pontosan az 5 hét, el sem hiszem!!! Még egy hét és megcsináltam!!!!! Azaz megcsináltuk, mert Hajni nélkül ez nem menne. Bár kilókban annyira még nem látványos, pontosabban két hete stagnálok, -3 kg megvolt az első 3 hétben, (illetve kis ideig -4 kg is), de tudom, hogy nem szabad türelmetlennek lennem, inkább menjen lassabban, de biztosan. És a legfontosabb a cukorról való teljes leszokás. Nem mondom, hogy egy keveset nem fogok néha fogyasztani, de majd akkor is a minőségre törekszem és a megfelelő kombinációra. 6 hét letelte után biztosan megjutalmazom majd magam, de első körben nagyon szeretnék végre 65 alá menni.

b2ap3_thumbnail_DSC_0350.JPG

Sokat tervezgetek, dobozolok, de élvezem alapvetően. Ha munka után edzésre is megyek, a vacsit is magammal kell vinnem. Egyszer tényleg nem maradt rá kapacitásom, akkor a Camponában ezt a fincsi grill vacsit ettem, annyira mennyei volt! Zöldségekkel tűzdelt sajtos sült csirkemell + répa, cukkini, kaliforniai paprika piros+sárga+zöld.

b2ap3_thumbnail_DSC_0351.JPG

A reggeliket szeretem a legjobban, mert még itthon, nyugodtan, szépen lassan fogyasztom el valamilyen gyümölcstea kíséretében.

b2ap3_thumbnail_DSC_0352.JPG

Hamarosan karácsony, előtte 20-ára tervezte Hajni a fogyitalit, már a 3. lesz, de nekem az első. Izgatottan várom, fejben már készülök is rá, így hát beszereztem ezeket az aranyos sütipecséteket. Megpróbálok valamilyen ünnepi kekszet sütni. Bevált receptem nincs, úgyhogy kicsit izgulok. :)

b2ap3_thumbnail_DSC_0353.JPG

A céges karácsonyi vacsi pedig most pénteken lesz a Trófeában, ami azért jó, mert kedvemre válogathatok olyat, ami diéta kompatibilis. Még sosem ettem sushit, szóval ez van tervben, de szerintem előtte egy finom leves is jól fog esni.

Hits: 609
0

Posted by on in Zita

Ma már a 4. hét közepén tartok, de a péntek, a tegnap és a ma hibás volt, többet ettem a kelleténél és főleg ch-ot, Update péksüti, müzliszelet és puding formájában. Leginkább a szabinak tudom be. Ha itthon vagyok, állandóan ehetnékem van. Illetve a dupla spinning sem tett jót ilyen szempontból. Nagyon remélem, hogy holnaptól megint összeszedem magam! De ami a legfontosabb, semmi cukor és még van 4 hét karácsonyig.:)

b2ap3_thumbnail_DSC_0344.JPG

Reggelire avocadot ettem, olyan régen szerepelt már az étrendben, nagyon jól esett!

b2ap3_thumbnail_DSC_0345.JPG

Vacsi volt: most készítettem először csicseriborsó krémlevest, fokhagymával, nagyon fincsi.

b2ap3_thumbnail_DSC_0346.JPG

Mivel volt időm főzni, a hétre minden napra főztem ebédet, viszem majd magammal. Fogyiversenyes egyik kedvencem lesz holnap: túróval töltött burgonya, majorannás csirkemáj. Szerdára paradicsomos húsgombócot készítettem, csütörtökre lecsós csirkemellet Update tésztával, savanyúval. Péntekre meg majd főzök rizst és olívabogyót, illetve tonhalat tervezek mellé. :)

b2ap3_thumbnail_DSC_0347.JPG

Szurkoljatok nekem, hogy sikerüljön! Az elmúlt két hét olyan szépen sikerült, nem szabad elgyengülnöm! Szombaton Bécsbe kirándultunk a párommal, ott is annyira erős voltam. Előre elterveztem az 5 étkezést, vittem mindent magammal. Kibírtam, hogy Imi eszi mellettem a kürtős kalácsot, a Mannerben vásárolt csokis banán "drazsét", pizzaszeletet, stb. Szóval nem ronthatom el!

b2ap3_thumbnail_DSC_0250.JPGb2ap3_thumbnail_DSC_0332.JPG

Hits: 769
0