Az első nap nehézsége

A megrögzött szokások sok problémát okoznak.
Hétvégén szülinapi buli volt nálunk. Maradt néhány szelet a tortából. Mivel az az elvem, hogy ételt nem dobunk ki - tehát megromlani sem hagyjuk - ezért reggeli után megettem egy szelet tortát. (Ez olyan, mikor a kisgyermekes Anyukák megeszik a gyerekek után a maradékot, hogy ne kelljen kidobni.) Így sajnos adtam a szervezetemnek egy kis kalóriabombát, de kompenzálásként a nap hátralévő részében már figyelmesebb voltam.
A munkahelyemen az étteremben szerencsére nagy a választék, így oda tudtam figyelni arra, hogy ne a szokásos rántott húst vagy pörköltöt egyem tésztával, hanem olyat, ami nem kevesebb szénhidrátot tartalmaz.
Ez a szelet torta a hűtőben akadályt jelentett számomra és sajnos ezt most nem sikerült átugranom. De a családommal együtt átalakítjuk a hűtő teljes tartalmát, így nem lesznek édes kísértések, amik elcsábítanak a kitűzött céltól.
Eddig nem figyeltem oda, hogy melyik napszakban mit eszem, csak ettem ami jólesett. Az édességek kiváltképp a gyengéim. Most sokkal tudatosabban kell megszervezni és koordinálni a mindennapokat. Remélem sikeresen fogom tudni venni az akadályokat és bízom benne, hogy ezekre az ételekre hamarosan nem mint akadályokra, hanem felesleges kalóriamennyiségekre fogok gondolni.