Útkövetés

Sport

Mikor kezdjük el a futást

...nem mozogtam ezer éve, hogy kezdjek neki...

Személy szerint mindenképpen azt ajánlom, először próbáljunk meg megszabadulni a plussz kilóktól. 10 kg feletti súlytöbbletnél mindenképpen először a helyes táplálkozás útján történő fogyással kezdjük először.

A helyes táplálkozás azért is fontos, mert a vitaminokra és ásványokra  folyamatosan szükségünk van. A netről általában leszedett "gyors" diéták ezt nagymértékben elkerülik. A futás igénybe veszi a bokát, térdet, forgót, és az egész gerincet. Túlsúlyosan futással ezen részek ízületei sérülnek a terheléstől és begyulladhatnak, csontjaink kopásnak indulhatnak. Futás helyett próbáljunk meg először intenzíven sétálni, ha lehet mindenhova. A mai világban hozzá nőttünk az autóhoz és elfelejtettük, hogy amiért régen Pista bácsi elsétált (bolt, posta, munkahely) három ujjnyi szalonna és a friss kemencés házi kenyérből, addig mi beülünk a kocsiba és nyomjuk a gázpedált és az energia bevitel ugyanannyi mint Pista bácsinál volt, viszont az energia kibocsájtás a kocsiig való sétában kimerült. Ezért próbáljunk meg minél többet sétálni (illetve a liftet a házban mellőzni) a diétánkra ezzel is rásegítve. Miután elértük a várt súlyt kezdhetjük a kiszemelt edzés formát. A futást nagyon sokan előnyben részesítik, mert "ingyenes", kötetlen, és a szabadban is végezhető.

Na de még ilyen unalmas dolgot mint a futás.....igen ismerem az érzést!!!! Az első dolog, amit én kipróbáltam az a jó ritmusos zene hallgatás mp3-mal a fülben, mert hát arra csak jobb lesz.. Csakhogy túl ritmusos volt és nem értettem miért nem bírok 2 körnél jobbat futni. Ki voltam, lihegtem és ziháltam...pár alkalom kellett, mire rá jöttem hogy a zene az oka!!!! A kedvenc sláger zene mixem elvonta a figyelmem arról, hogy mennyire nem szeretek futni, viszont a ritmusára futottam, ami pedig nem egy kezdő futó ritmusa volt. Úgyhogy erre érdemes oda figyelni, mert ha hosszú távban szeretnénk futni akkor ne magas ritmus számú zenét válasszunk, mert csalódottak leszünk a teljesítményünktől és elveszi azt az irinyópirinyó kedvünket is, amit össze tudtunk kaparni arra a bizonyos futásra. A másik dolog, amire a férjem hívta fel a figyelmem (mert hát szegény csak azt hallotta tőlem hogy mennyire utálok futni, neki állni, elindulni és sose fogom megszeretni) a futó felszerelés volt. Kézen fogott egyik hétvégén és elvitt egy sportboltba, ahol megvette nekem az első futó felszerelésem tetőtől talpig!!!!!! Mennyei boldogság!!!!! Passzol a cipőm a sapkához, a zokni a kabáthoz... igen ez volt ami NEKEM kellett!!! (hozzá teszem ekkor már több mint fél éve futottam intenzíven 2 naponta) Onnantól kezdve boldogan húztam fel a futó felszerelésem és futottam, suhantam és gyűjtöttem a kmeket. Nem hittem volna, hogy ez nekem ennyit számít!! De igen ez volt az a pici löket ami kirántott engem abból, hogy ne a melegítős szedettvetett nagypulcsis futó anyuka legyek (amivel nincs is semmi baj csak annyi hogy ÈN nem éreztem jól benne magam), hanem az a futó aki szeret futni, mert jó a tükörbe nézni futás előtt és az utcán az emberek a hobbi "sportoloból" a tudatos sportolót látják.

Amit még javasolok az az edzőtárs. Ő az aki segíthet minket azokon a bizonyos napokon amikor nincs meg a kedv, viszont menni kell mert meg volt beszélve! Viszont mindezek előtt amíg nem tudtam futni a túlsúlyom miatt kerestem egy "aerobic" csoportot. Heti 2x mentem órára. Jó volt mert nem ugribugri tipusú volt hanem kifelyezetten ülő munkát végzőknek egyszerűen zseniális volt. Ott kezdett el a mérleg nyelve lefelé kuszni és a mélabús közérzet tovaszállni.. :)))) Ha van rá lehetőségünk nézzünk körbe a környezetünkben milyen edzési lehetőségeink vannak és kérjük ki mindenképpen egy személyi edző véleményét aki megmondja, hogy a testsúlyunkhoz milyen típusú gyakorlatokat szabad végeznünk. Ami fontos minden egyes perc amit a mozgásban töltünk az hasznunkra válik, ha így, ha úgy és a tested meghálálja neked, hogy foglalkozol vele!! Amit én vallok, hogy egy testünk van egész életünkre, megérdemli hogy törődjünk vele...