A hatások széleskörűek lehetnek: hőhullám, éjszakai izzadás, magasvérnyomás, magasabb koleszterinszint formájában is jelentkezhetnek, de a csontritkulás kialakulásának kockázata is növekszik, amiatt, hogy a csontok veszítenek kálciumtartalmukból. Testsúlygyarapodást, ingerlékenységet, fejfájást, gyengébb koncentrációt, izületi fájdalmakat is tapasztalhatnak a változó korban levő hölgyek. Az, hogy kit mennyire érintenek a felsoroltak, egyénenként eltérő lehet és néhány hónaptól néhány évig is eltarthatnak.
A folyamat során csökken az izomtömeg, tehát kevesebb kalóriabevitelre lesz szükség. Nem mennyiségben kell kevesebbet enni, hanem a magasabb kalóriatartalmú összetevőket alacsonyabbakra cserélni. Pl több sovány tejtermék a zsírosabbak helyett, több sovány húsféle (mell, comb) a zsíros húsfélék helyett (szárny, oldalas stb). Természetesen az is opció, hogy ha az eddigi menü mennyiségét csökkentjük, bár az étrend zsírtartalmának optimalizálásával további egészségügyi előnyökre tehetünk szert.
A rendszeres fizikai aktivitás a csontokra és az izomtömeg megtartására is pozitív hatást fejt ki.
Kb. 35 éves korunktól folyamatosan kálciumot veszítünk a csontjainkból, a menopausával járó folyamatok felgyorsítják ezt, és növelik a csontritkulás kialakulásának kockázatát. Ha figyelünk a változatos étrendre és a magas kálciumtartalmú ételek fogyasztására, ellensúlyozhatjuk a folyamatot.
Naponta 2-3 adag tejterméket ajánlott fogyasztani.
1 adagnak számít:
A D-vitamin elengedhetetlenül fontos a csontegészséghez. Sajnos étkezéseinkből nem jutunk a megfelelő mennyiséghez, és a nyári időszakon kívül a bőrünkön keresztül sem tud megfelelően szintetizálódni, így étrend-kiegészítő formájában ajánlott a bevitele. Az új D-vitamin konszenzus alapján felnőtteknek 2000 NE/naponta, cukorbetegeknek, súlytöbblettel rendelkezőknek 3-4000 NE/naponta, utóbbiaknak egész évben.
A menopauza növelheti a szív és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát. Ha étrendünk a szívbarát, csökkenhet a magas koleszterinszint és a magasvérnyomás. Mitől lesz az étrendünk szívbarát?
Olyan növényi anyagok, melyeket ha rendszeresen az étrendünkbe illesztünk, ösztrogénszerű hatást fejtenek ki, így pl kifejezetten a hőhullámok enyhítésében tudnak segíteni.
Legyünk türelmesek, nem egyik napról a másikra érezhető a hatás, legalább 2 hónapra van szüksége a szervezetnek.
Mert akinek egészségesebb a mikrobiomja, erőteljesebb pozitív hatást fog érzékelni a fitoösztogénektől.
Mire figyeljünk?
A napi többszöri kisebb mennyiségű fogyasztás jobb, mint az egyszeri nagyobb. Az olyan növényi ösztrogének, mint a szója vagy a lenmag, a szívre is jótékony hatást fejtenek ki. Az ételekből sokkal jobban hasznosulnak ezek az anyagok, ezért mielőtt étrend-kiegészítőhöz nyúlunk, próbáljuk ki a szójatejet, szójajoghurtot, tofut (szójatúrót), lenmaggal dúsított kenyeret. A szójatermékek nem csak a hőhullámok okozta kellemetlenségek mérséklésében játszanak szerepet, de pozitív hatást fejtenek ki a szív és érrendszer valamint a csontanyagcsere egészséges működésére is.
A koffein és az alkohol is ronthat azok komfortérzetén, akiket hőhullámok gyötörnek. Lehetőség szerint minimalizáljuk a koffeinbevitelt (fekete tea, kávé, energiaital, utóbbi kifejezetten egészségtelen) és az alkohol is csak alkalmanként jelenjen meg az életünkben.
Forrás és bővebb infó: https://mdosz.hu/…/mdosz-taplalkozasi-akademia-hirlevel…