Ehetünk rizst, ha diétázunk?
A rizs nem tiltólistás alapanyag. Nézd meg, hogyan illeszthető be fogyókúrába, IR-be vagy cukorbetegség esetén egy jól összeállított étrendbe.
A böjt több ezer éves hagyomány. A legtöbben a húsvét előtti 40 napos nagyböjttel találkoznak, de az utóbbi években egy másik forma, az időszakos böjt (intermittent fasting) is egyre népszerűbb lett.
Sokan azonban felteszik a kérdést: vajon a böjt valóban jót tesz az egészségnek, segít a fogyásban, vagy inkább egy újabb divatos trend?
Dietetikusként kiemelném, hogy érdemes különválasztani a vallási és az egészségügyi célú böjtöt.
A böjt eredetileg vallási és lelki jelentőséggel bírt. A keresztény hagyományban a nagyböjt a húsvétot megelőző 40 napos időszak, amely az önfegyelemről, az elcsendesedésről és a tudatosabb életmódról szól.
Ma is sokan tartják, de általában már nem a régi, szigorú formájában. Gyakran inkább arról van szó, hogy az emberek:
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a vallási böjt eredetileg nem fogyókúra volt, hanem spirituális gyakorlat.
Sokan ma már egészségügyi okokból vágnak bele különféle böjt- vagy méregtelenítő kúrákba.
Gyakori állítás, hogy a böjt „kitisztítja a szervezetet” vagy „beindítja az anyagcserét”. A jelenlegi tudományos ismeretek azonban mást mutatnak.
Az egészséges emberi szervezet folyamatosan képes a méregtelenítésre, elsősorban:
Ehhez nincs szükség speciális böjtkúrákra vagy méregtelenítő programokra.
Az ilyen kúrák ráadásul könnyen vezethetnek:
miközben bizonyított egészségügyi előnyük nincs.
A testsúlycsökkenés nem attól történik, hogy valamit böjtnek nevezünk, hanem attól, hogy összességében kevesebb energiát viszünk be, mint amennyit a szervezet felhasznál.
Ha a böjt során csökken a kalóriabevitel, akkor valóban bekövetkezhet fogyás. Ugyanez azonban elérhető egy kiegyensúlyozott, energiaszegény étrenddel is.
Van azonban egy pozitív oldala is annak, amikor valaki tudatosabban kezd étkezni. A böjtöt tartók közül sokan ilyenkor:
Ezek a változtatások valóban kedvezően hatnak az egészségre.
Az utóbbi években az egyik legnépszerűbb trend az úgynevezett időszakos böjt (intermittent fasting).
Ennek legismertebb formája a 16:8-as módszer, amikor az étkezés napi 8 órán belül történik, és 16 órán keresztül nem eszünk.
A jelenlegi tudományos vizsgálatok alapján azonban az időszakos böjt nem bizonyítottan hatékonyabb a testsúlycsökkentésben, mint egy hagyományos, kiegyensúlyozott, kalóriacsökkentett étrend.
A fogyás fő oka itt is az energiahiány.
Egyes kutatások szerint javulhatnak bizonyos anyagcsere-paraméterek – például az inzulinérzékenység –, de ezek az előnyök nagyrészt a testsúlycsökkenéssel magyarázhatók, nem önmagában az étkezési időablakkal.
Fontos hangsúlyozni, hogy az időszakos böjt nem mindenkinek ajánlott.
Különösen körültekintést igényel:
Ilyen esetekben csak szakember felügyeletével alkalmazható.
A jelenlegi szakmai ajánlások szerint az egészséges táplálkozás alapja továbbra is:
Dietetikusként gyakran azt szoktam mondani, hogy a leginkább fenntartható „böjt” az, amikor nem teljes étkezéseket hagyunk el, hanem a túlzásokat csökkentjük.
Például:
Ez hosszú távon sokkal inkább szolgálja az egészséget.
A böjt lehet egy tudatosabb időszak kezdete, de nem csodaszer.
Az egészség kulcsa továbbra is a kiegyensúlyozott, változatos, egyénre szabott étrend és az életmódbeli tényezők összessége.
Az interneten rengeteg információ kering a böjtről, az időszakos böjtről és a fogyókúrákról, de ami az egyik embernek működik, az a másiknál nem biztos, hogy jó választás.
Ha szeretnél személyre szabott tanácsot, és szeretnéd megtalálni azt az étrendet, ami hosszú távon is működik számodra, akkor
👉 jelentkezz dietetikai konzultációra itt:
