A gyerekeket, serdülőket nem fogyókúráztatjuk!

Biztosan nagyon nehéz lehet egy lázadó kamasszal megvívni a harcot, de a jó hír hogy nem harcolni kell, hanem kompromisszumot kötni!
A gyermek tempójában, apránként lépésről-lépésre azon az úton kell elindulni, amit az egészséges táplálkozás irányelvei előírnak, de ha eddig nem volt hajlandó reggelizni, akkor kérjük meg, hogy csak kicsit hozza közelebb az első étkezést az eddigiekhez képest vagy ha még nem sikerül olyan mennyiségben elfogyasztani a szervezet egészséges működését támogató tápanyagokat akkor kisebb mennyiségekben, de legyen meg az optimális összetétel. Például ha csak egy pici szelet pékáru, egy fél szelet felvágottal/sajttal és legalább egy csík paprikával van, már szuper út. Aztán haladunk tovább. Amit mindenkinek tanácsolni szoktam, mert rengeteg pozitív visszajelzés érkezett szülőktől:
Tortilla felébe csíkozzunk sonkát vagy terítsünk sült csirkecsíkokat, tegyünk reszelt sajtot a tetejére (soványat), hajtsuk rá a tortilla másik felét és süssük össze serpenyőben. Az ízek fantasztikusan érnek össze, nagy sikert szokott aratni.

A rossz szokásokat cseréljük jó szokásokra!
Ha számára kedvelt étel a gyümölcs és képes csak azt vacsorázni, ne vegyük el a kedvencét. Magyarázzuk el szépen az ő nyelvükön, hogy mi a szerepe a vacsorának és a gyümölcs miért jobb inkább egy másik étkezésre.
Ha nem reggelizik és csak levest enne ebédre és vacsorára éhezik meg és eszik nagyobb mennyiséget, röviden mondjuk el, hogy miért történik ez, hogy megértse nem vele van a baj.

Ha ragaszkodik egy kis popcornhoz ne tiltsuk meg! Emlékszem egy nagyon nagyon kedves felnőtt diétázómra. Azt mondta nekem, ő bármit, de tényleg bármit betart, de oldjam meg valahogy, hogy beleférjen heti pár alkalommal egy kis popcorn. És megoldottuk, nem egy zacskóval, egy pici marékkal. Mindketten boldogok voltunk, azt hiszem mindhárman, a férjével együtt, mert azt látta hogy a felesége jókedvű, javulnak a laborértékei, megindult a súlycsökkenése és nem szenved.

Kérdezzük meg, hogy mi számára az elfogadható tempó, lépés, mi az, ami szerinte megoldható? Együttműködés nélkül nem megy.

A fizikai aktivitás növelése elengedhetetlen, ám ha eddig semmi nem volt vagy utál mozogni, először az is jó, ha sokkal kisebb intenzitással vagy gyakorisággal, de elkezdődik valami. A legjobb, ha a szülő is partner a folyamatban és együtt mozognak, az étkezéseket együtt készítik. A példamutatás egy életre meghatározza a szokásokat.

Ha eddig 14x elutasított valamit pedig te különböző módokon próbáltad, kérlek adj még egy 15. esélyt, lehet, hogy az fog segíteni. A gyermeket kezeld mindig partnerként, fontos, hogy számára ez ne kényszer legyen, mert csak ellenállást fog szülni a folyamat.

Ha most még nehezebbnek is tűnik, gondolj arra, hogy a ma erőfeszítése a gyermek jövőbeli egészségét szolgálja. Ha tanácstalan vagy, segítek!