Dinnye a diétában
Tudj meg mindent a dinnye fogyasztásáról fogyókúra, inzulinrezisztencia és cukorbetegség esetén.
Immunrendszerünk erősítésében a legnagyobb szerepe a sokszínű, változatos táplálkozásnak van. Nincs olyan élelmi anyag vagy vitamin, ami önmagában az immunrendszer erősítését szolgálná. A táplálkozás sokfélesége által tudjuk minél erősebben felvértezni az immunrendszerünket.
Természetesen vannak olyan összetevők, melyek kiemelt szerepet kapnak a folyamatban, azonban ha a minél több élelmi anyagot tartalmazó étkezések nem valósulnak meg, mit sem érünk egy-egy ásványi anyaggal vagy vitaminnal.
Azt szoktam mondani, hogy egy bázist, egy biztos alapot kell biztosítanunk a kiegyensúlyozott táplálkozással ahhoz, hogy az immunrendszerünk erősítését leginkább szolgáló élelmi anyagok hasznosulhassanak.
A-vitamin, B6-vitamin, B12-vitamin, C-vitamin, D-vitamin, E-vitamin, cink, szelén.
Mindezek közül a D-vitamint emelném ki elsőként, hiszen étrendileg nem tudjuk pótolni, étrend-kiegészítő formájában tudunk gondoskodni a szükséges mennyiségről. A D-vitaminhiány számos megbetegedés kialakulásával összefüggésbe hozható. Pl. légzőszervi megbetegedések, cukorbetegség, csontritkulás, magas-vérnyomás.
A magyar lakosság D-vitamin hiányos! 1500-2000 NE a szükséglet naponta, idősek és elhízottak számára 3-4000 NE.
A megadózis mérgezést is okozhat, a több nem jobb!
Mindenki számára talán a C-vitamin a legismertebb, ha az immunrendszer erősítéséről van szó. A napi szükséglet 80-90 mg, amit már 2 paprika tartalmaz. Való igaz, hogy vannak olyan élethelyzetek és olyan egyének, amikor/akiknél többre van szükség, de itt is van egy felső határ: 2000 mg. Efelett bélrendszeri problémákat, vesekövet okozhat.
Ha a napi táplálkozásunk minimum 5 adag zöldséget/gyümölcsöt tartalmaz, már sokat tettünk a védekezőképességünkért, ám az étrend-kiegészítőkkel ellentétben a zöldségekre igaz: a minél több, annál jobb. A napi 6-7 adag zöldség/gyümölcs az ajánlott C-vitamin mennyiség 200-250%-át tartalmazza, mely a betegségek megelőzéséhez elegendő. A legtöbb C-vitamin a friss zöldségekben és gyümölcsökben van. A hőkezelés nagymértékben csökkenti a C-vitamintartalmat. Nem csak a paprika, hanem a citrusfélék, a savanyított káposzta is jókora mennyiséggel járul hozzá a napi bevitelünkhöz. Bár most nincs szezonban, a bogyós gyümölcsök is remek C-vitaminforrásnak számítanak. A jó hír azonban az, hogy a gyorsfagyasztási eljárás remekül megőrzi a vitamintartalmat, a C-vitaminét is, így a fagyasztott gyümölcsök is az étrendbe illeszthetők. Sokan a paprika és a káposzta mellett a csipkebogyót sorolják még a magas C-vitamintartalmú ételeink közé. A csipkebogyót általában lekvárként, teaként fogyasztják, viszont nem sok C-vitamin marad az értékes gyümölcsökben a hosszan tartó főzés, forrázás hatására. Azt javaslom, hogy a lekvárt csak ízesítőként használjuk, az értékes anyagokat a friss gyümölcsből vegyük magunkhoz, a csipkebogyó C-vitamintartalmát hosszan tartó áztatással tudjuk minél inkább kinyerni.
A magyar nők átlagbevitele 95 mg, férfiaké 105 mg. Az európai ajánlást a férfiak C-vitamin fogyasztása nem éri el.
Kutatások bizonyítják, hogy a C-vitamint szedőknél a megfázásos betegségek időtartama 10%-kal rövidül le, tehát átlagosan 12 napról 11 napra. Önmagában a betegségekkel szembeni hatása túlértékelt, azonban fontos eleme a szervezetünk optimális működésének, de nem csak önmagában, hanem egy rendszer részeként.
A magyar lakosság B6-vitamin bevitele megfelel az ajánlásoknak. Legjobb forrásai a hüvelyesek, gabonafélék, a húsok, burgonya, olajos magvak.
A B12-vitamin az állati eredetű táplálékokból fedezhető. Hiányállapot kialakulhat vegán táplálkozásnál, felszívódási zavarnál, erős dohányosoknál és bizonyos gyógyszert szedőknél pl cukorbetegek, inzulinrezisztenciával küzdőknél.
A cink legjobb forrásai a húsfélék, a tojás, a máj, az olajos magvak, a teljes kiőrlésű gabonafélék és a száraz hüvelyesek . A szelénben gazdag táplálékok a gabonafélék, olajos magvak.
Támogassuk probiotikumokkal, prebiotikumokkal is a bélrendszerünket, hiszen immunrendszerünk 80%-a itt található. A probiotikumok találhatók az élőflórás joghurtban, kefirben vagy az olyan erjesztett élelmiszerekben, mint a kovászos uborka vagy a savanyított zöldségek.
Ahogy látható mindegyik vitamin, hasznos élelmi anyag más-más ételben jellemző,így ha ezeket a nyersanyagokat a napi táplálkozásunkon belül sokszínűen variáljuk, biztosak lehetünk benne, hogy minden fontos vitaminból, ásványi anyagból profitálunk.
A divatdiéták, a szélsőséges táplálkozás, a ketogén diéta, a fehérje alapú étrendek, a paleo táplálkozás és a hasonló korlátozó diéták kifejezetten gyengítik az immunrendszer működését, mely által a szervezet fogékonyabbá válik a betegségekre.
